„Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül…”
November 29.: Advent I. vasárnapja
A Szentmise olvasmányai:
-
Jer 33,14-16 – A próféta arról jövendöl, hogy az Úr beteljesíti, amit ígért és elküldi a Dávid nemzetségéből származó Messiást.
-
1 Tessz 3,12-4,2 – Pál arra figyelmeztet, hogy az Úr eljövetelére erősítsük meg szívünket, gazdagodjunk a mindenki iránt való szeretetben, hogy feddhetetlen szentségben állhassunk majd Őelőtte.
-
Lk 21,25-28. 34-36 – Krisztus jelekről beszél, amik előkészítik az Emberfiának újbóli eljövetelét, s amikor mindez beteljesedik, elérkezik az emberek megváltása.
Ö r ö m h í r
Nehéz a várakozás, amikor nincs valami konkrét időpont előttünk. Ha nem tudjuk az időt, nem tudjuk, mikorra öltöztessük szívünket ünneplőbe. Pont emiatt válik igazságossá, őszintévé életünk.
Annak alapján ítéltetünk majd meg, amik valójában vagyunk. S ha életünket úgy éljük, ahogy az Úr tanácsolja, azaz távol tartjuk magunkat tobzódástól, részegeskedéstől, az e világi gondoktól, nem fog bennünket készületlenül érni az utolsó ítélet napja. Úgy kellene élnünk, hogy bár senki nem tudja az időt, mégis a várakozó boldogságra törekedjünk. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabban, a találkozás reményében. S eközben megérezni azt is, hogy micsoda kincs ez a boldogság. Ebben az időszakban fokozottan gondolunk, emlékezünk arra, ahogy Jézus kisgyermekként közénk, emberek közé megszületett, testet öltött. De ami talán még ennél is fontosabb, hogy Advent idején, Jézus második eljövetelére is várunk. Emiatt érezzük lelkünk mélyére hatónak a figyelmeztetést: Virrasszatok és imádkozzatok! A visszatérő Jézus Krisztusra való várakozásunk intenzitása ne lankadjon, sőt ne szűnjön meg soha. Milyen jó lenne, ha az advent elcsendesülést, szeretteinkkel való több együttlétet, megnyugvást, és ezt lezáró szentgyónást jelentene.
Vasárnap meggyújtunk egy gyertyát az adventi koszorún. Kívánom, hogy a gyertya fénye mindenkinek hozza el otthonába az Úrral való találkozás világosságát!
„Ez elme véges, Isten végtelen,
Ő: az erősség, mi: a félelem.
Nem látunk át rejtelme fátyolán,
Vagy egykor, túl az életen, talán.
De majd ha ott kell állanunk, ha ott?!
– Virrasszatok és imádkozzatok!” (Endrődi Sándor)
Advent I. vasárnapja:
Advent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, Úrjövet
Advent - az egyházi év kezdete- a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) a legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. A liturgikus szín: viola, a bűnbánat színe (kivéve Advent III. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni). Ebben az időszakban a templomokban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona pedig csak az ének kíséretére szorítkozik.
Advent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka:
1.Történelmi Úrjövet. Az Ószövetség várakozása Krisztus első (alázatos) eljövetelére "az idők teljességében".
2. Kegyelmi Úrjövet. A hívő lélek várakozása Krisztus folytonos (lelki) eljövetelére.
3. Eszkatologikus Úrjövet. Az Egyház virrasztó várakozása Krisztus második (diadalmas) eljövetelére az Utolsó Napon.
Ezekben a napokban igyekezzünk elcsöndesedni, többet elmélkedni, imádkozni. Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt, imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráte (ádventi hajnali) miséken. Tartsunk Bűnbánatot.
A közelgő Karácsony várakozásában tegyünk meg tőlünk telhetően mindent, hogy kitisztítsuk lelkünket minden szennytől, hogy őszinte szeretettel teljen meg életünk!
November 30. – Szent András apostol
Az András (Andreas) értelme: ’ékes’ vagy ’férfias’ az ander, azaz férfi szóból. András Betszadiában született, Jónás halász fia, és Péter fivére. Kafarnaumban lakott, Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az Úr őt hívta meg az első tanítványnak. Péterrel, az idősebb Jakabbal és János evangélistával az Úr első négy tanítványa közé tartozott. Az Úr meghívta őket az ő megismerésére, majd elhívta őket bizalmas barátságába, s utoljára elhívta őket tanítványságára. Az Úr mennybemenetele után András, az ókeresztény írók szerint Kis-Ázsiában, a Fekete-tengertől délre fekvő országokban, valamint Thrákiában és Görögországban prédikált és térített. Számos legendás csodatett fűződik nevéhez. 60 körül, valószínűleg Patraszban szenvedett vértanúhalált. Egy későbbi hagyomány szerint X alakú keresztre feszítették. (innen az András kereszt kifejezésünk) Maradványai 357-ben Konstantinápolyba, az apostolok templomába kerültek.
December 3. – Xavéri Szent Ferenc
1506. április 7-én született, a navarrai királyi tanács elnökének fiaként. A nemesi család ekkorra már elszegényedett, Ferenc tehát ínséges körülmények között nőtt fel. 1525-től teológiai tanulmányokat folytatott Párizsban, 1533-ban csatlakozott Loyolai Szent Ignáchoz. 1537-ben szentelték pappá. 1541-ben, a pápa parancsára Indiába ment, majd ezután két évig dolgozott a portugálok között. Innen továbbment Malakkába, majd a Maluku-sziget csoporthoz tartozó Ran szigetére. 1549-ben Japánba utazott, megtanult japánul, és két év alatt közel 1500 embert keresztelt meg. 1552-ben kínai missziós útjának első lépéseként a kis San-Csao szigetre utazott. Mivel külföldiek nem léphettek Kína földjére, senki nem akart Ferenc tolmácsa lenni. Ferenc erejét felemésztették a gondok és csalódások, s végül 1552. december 2-án elhunyt. 1619-ben boldoggá, 1622-ben szentté avatták. India patrónusa, a missziók védőszentje.
December 11. 17 00 – Biblia Kör
Helyszín: Kapolcs Könyvtár
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
