Január 15: Évközi 2. vasárnap
Január 17: Szent Antal apát
Január 18: Árpád-házi Szent Margit szűz
Január 20: Szent Fábián pápa és vértanú; Szent Sebestyén vértanú; Boldog Özséb áldozópap
Január 21: Szent Ágnes szűz és vértanú
„Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!”
A Szentmise olvasmányai:
-
Iz 49,3. 5-6 – Isten a nemzetek világosságává teszi Izraelt, hogy üdvössége eljusson a föld határáig.
-
1Kor 1,1-3 – Pál mindazokat köszönti, akik segítségül hívják Jézus Krisztusnak nevét.
-
Jn 1,29-34 – Keresztelő János tanúságot tesz arról, hogy Jézus az Isten Fia.
Elmélkedés:
Dr. Benyik György 2005
Az Isten Báránya”
Az Újszövetségből ismert kifejezés, de, mivel minden szentmisében elhangzik az áldoztatás előtt ez a fohász, szinte már megszoktuk, hozzá tartozik a vallási nyelvünkhöz, hogy Jézust azonosítani szoktuk az Istennek feláldozott báránnyal. A koncert-misék is népszerűsítették az „Agnus Dei” tételt, ezért már rá sem kérdezünk ennek a fogalomnak az eredetére.
Jeremiás próféta, aki talán a legtöbbet szenvedett prófétai küldetése miatt „leölésre szánt bárányhoz hasonlította magát” (Jer 11,19), s amikor a messiás prófétai értelmezése elterjedt, a Jeremiás típusú prófétát szívesen mutatták be úgy, mint szenvedő áldozatot. Ez hívta fel a keresztény teológusok figyelmét a Deutero-Izajás könyvében található un. „Ebed Jahve” dalokra (Iz 42,1-9. 49,1-6. 52,13-53,12), az Úr szenvedő szolgájáról szóló énekekre, melyek szintén szenvedő messiási értelemben értelmeződtek az Újszövetségben. Igaz az evangéliumokban nem igen találunk olyan utalást, amely Jézus szenvedése, és ezen szövegek közötti kapcsolatot hangsúlyozta volna. Ezért sokan úgy gondolják, hogy először Fülöp apostol kapcsolta ezeket a helyeket Jézus szenvedésének elbeszéléséhez, messiási szerepének új típusú bemutatáshoz, amikor az Apostolok Cselekedetei könyvében leírt elbeszélésben az egyiptomi tisztviselőnek elmagyarázza Izajás 53,7 értelmét. Az evangélisták emlékeztek, hogy Jézus hallgatott Pilátus előtt, tehát rá illik Izajás kijelentése, az áldozati bárányról, mely „nyírója előtt nem nyitotta ki ajkát”. Nagy kérdés, hogy vajon Keresztelő János is erre a szövegre gondolt, amikor találkozott Jézussal?
Annyi bizonyos, hogy Jézus tanítványainak asszociációját meghatározta az utolsó vacsorán elhangzott mondat. Jézus a pászka bárányt, mint áldozati bárányt, azonosította saját testével. R. Eliézer 29 mondása szerint, mellyel a Kiv. Könyve 12-t magyarázza „A körülmetélés Szövetségének véréért és a húsvét véréért szabadítottak ki benneteket Egyiptomból”. Ismerős, hogy a szabadulás előtt a zsidók házaik ajtófélfáit vérrel kenték be.
Keresztelő János Jézust küldetése elején, mint áldozati személyt tüntette fel, de később erről Jézus beszélgető partnererei hallgatnak. Ez a Jézusi felségcím úgy mutatja be őt, mint aki személyében engeszteli ki magával az Istent az egész emberiségért. Ez az oka annak, hogy a keresztények, amikor Krisztus követésére vállalkoznak, akkor mindig áldozatot is vállalnak.
A közösségért áldozat hozó ember, a keresztény közösségben mindig értékes embernek számít, sőt úgy gondolták, hogy a nagy célok megvalósítása lehetetlen anélkül, hogy valaki ne hozna áldozatot érte. A kereszténység legnagyobb célja az Isten országának megvalósítása pedig, csak élet áldozatok árán történhet. Az új közösség kiépítése rengeteg áldozatot követel, és csak önfeláldozó emberekkel épülhet.
Az újabb kor laikus társadalma leértékeli az áldozatot, szükségtelennek tartja. Sőt Goncsarov azt gondolja, hogy sok esetben szükségtelen áldozatokat, hoznak az álnok emberek, csak azért, hogy „szükségeseket ne kelljen meghozni”. Igaz Flaubert azt gondolja, hogy boldogságot és szépséget csak „áldozattal lehet elérni”. A magyarok számára rossz hírű politikus Clemenceau úgy vélte, hogy „azzal, hogy beszélünk róla, a dolgok nem változnak meg, fel kell magunkat áldozni értük”.
Az ezredvégen menekülünk az áldozat elől, sok esetben a másokért hozott áldozat elől is, s ez igen sok fájdalomba kerül. Talán fontos lenne észrevennünk, a legnagyobb dolgok mindig csak ésszerű áldozatok árán valósulnak meg, s ezeket meg kell hozni valakinek. Jézus áldozattá vált értünk, a keresztények is csak áldozatok árán képviselhetik Mesterüket. Nem nagyobb a tanítvány mesterénél, hangzott el az evangéliumban. Igaz, nagyon kell szeretni céljainkat, hogy áldozatot is tudjunk hozni értük.
B.Gy.
Ökumenikus Imahét 2017
Kedves Testvérek!
Az Ökumenikus Imahét 2017. január 15-22 között lesz. Az imahét anyagát a németországi keresztyén testvérek állították össze, amelynek a központi igéje így hangzik: „…Krisztus szeretete szorongat minket…” 2Kor 5,14-20
A országos ünnepi nyitó istentisztelet a Kálvin téri református templomban lesz 2017. január 15-én, vasárnap 18 órakor. Dr. Erdő Péter bíboros mond Szent beszédet és igét hirdet Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök. Az ünnepi liturgiában szolgálnak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői.
Mindenkit szeretettel várnak!
AZ IMAHÉT BIBLIAI ALAPVETÉSE
2Kor 5,14–20
Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már ôt sem így ismerjük. Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
A Magyar Bibliatársulat Kiadása
Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt. És ô azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Ezután tehát nem ismerünk senkit emberi szempontból. Ha Krisztust azelőtt emberileg ismertük is, most már nem úgy ismerjük. Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott. Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sőt ránk bízta a kiengesztelődés igéjét. Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!
Katolikus Biblia
Az imahét Veszprémben zajló eseményei:
-
január 15. (vasárnap), 17 óra, Református Nagytemplom – dr. Márfi Gyula érsek
-
január 16. (hétfő), 17 óra, Magyarok Nagyasszonya templom – Niederhoffer Zoltán református lelkész
-
január 17. (kedd), 17 óra, Evangélikus templom – Nagy Károly plébános
-
január 18. (szerda), 17 óra, Regina Mundi templom – Isó Zoltán evangélikus lelkész
-
január 19. (csütörtök), 17 óra, Református Újtemplom – Tornavölgyi Krisztián plébános
-
január 20. (péntek), 17 óra, Szent Margit templom – Steinbach József református püspök
-
január 21. (szombat), 17 óra, Evangélikus templom – dr. Janka Ferenc parókus
-
január 22. (vasárnap), 17 óra, Szent Mihály Székesegyház – Szemerei János evangélikus püspök
Száz évvel ezelőtt, Skóciában vált hagyománnyá, hogy januárban egymás templomában imádkoznak a felekezetek. Az ökumenikus nemzetközi imahét a keresztény egyházak világszerte közös imahete, amelyet évről évre januárban rendeznek meg. Először Paul Wattson, anglikán pap 1908 januárjában hívta imanyolcadra a keresztény hitű embereket, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hatvan évvel később az Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa közösen adott ki imaszövegeket erre az oktávra (nyolc napra), ezzel is támogatandó az ökumenikus törekvéseket.
Az imahét füzete, valamint liturgiája letölthető a www.meot.hu oldaláról. (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa)
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
