Február 5.: Évközi 5. vasárnap
„Ti vagytok a föld sója.
Ti vagytok a világ világossága!”
A Szentmise olvasmányai:
-
Iz 58,7-10 – Isten felragyogtatja világosságod, ha megsegíted a rászorulókat, és az irgalmasság cselekedeteit gyakorolod.
-
1Kor 2,1-5 – Pál a lélek és az erő bizonyságával telve hirdeti Jézust, hogy a hit alapja Isten ereje legyen.
-
Mt 5,13-16 – Jézusba vetett hitünk, bizalmunk tetteink által úgy világítson belőlünk, hogy az bizonyságul szolgáljon minden ember előtt.
Elmélkedés:
Horváth Zoltán 2005 (Bp. Újpest)
Kedves testvérek! - Legyetek a föld sója!
Barsi Balázs ferences atya írja egy elmélkedésében:
"Egy olyan közösség, amely együtt van, de nem Jézus miatt, Jézusért és Jézusból élve, nem hordoz világ és történelem feletti üzenetet. Van elég sok klub és szervezet a világon; mi nem azok vagyunk, hanem a Föld sója és a világ világossága Jézus miatt."
A mai evangéliumban folytatódik a múlt vasárnapi hegyi beszéd, de azzal a felhívással, hogy ti legyetek a föld sója, a világ világossága. Azaz nem csak az akkori hallgatók, hanem a mai kor olvasói is.
Hogy megértsük Jézus felhívását, kicsit vissza kell mennünk a zsidó szimbólum és kifejezésvilágba. Az ószövetségi törvény azt írta elő, hogy minden Istennek szentelt áldozatra egy kis sót szórjanak a szövetség jeléül. Azóta megtermékenyítő erőt tulajdonítanak a sónak.
Elizeus prófétától olvashatjuk a Királyok második könyvéből: (2Kir 2,19-21) - A város lakói így szóltak Elizeushoz: "Nézd, jó ugyan a városban lakni, mint magad is látod, urunk, de hát a víz rossz, s emiatt koraszülöttek vannak a vidéken." "Hozzatok ide nekem egy új csöbröt és tegyetek bele sót" - felelte. Vittek neki. Akkor kiment a forráshoz, beleszórta a sót, és így szólt: "Ezt mondja az Úr: Egészségessé teszem ezt a vizet, ezentúl ne fakadjon belőle sem halál, sem koraszülés!" - S a víz azóta egészséges mind a mai napig, Elizeus szava szerint. Az élet rossz vizei a Királyok könyve alapján, a hitetlenség, az engedetlenség, a büszkeség, a zúgolódás, a rombolás ártalmas vizei. Ezek miatt kellett Elizeusnak csodát tennie. A jó hatású víz például a szenteltvíz. Ma is, ha a pap szenteltvizet áld meg, először sót kever a vízbe, és így imádkozik: Könyörögve kérünk, mindenható Istenünk, hogy atyai jóságod áldja meg ezt a sót. Te parancsoltad Elizeus prófétának, hogy sót keverjen a vízbe, és így adjon a víznek termékenyítő erőt. Kérünk, Istenünk, hogy akárhová is hintik ezt a sóval vegyített vizet, távozzék onnan a gonoszlélek minden cselszövése, és Szentlelked jelenléte őrizzen meg minket mindenkor. – Amikor még engem kereszteltek a második Vatikáni Zsinat előtt a keresztelő pap sót tett a nyelvemre, hogy el ne romoljak (remélem nem is romlottam el) sőt utána rám is lehelt, azt persze nem tudom milyen lehelettel tette…
Amit meg kell értetünk, a só a termékenytő erő jelképe lett. És nekünk kell termékenyítő erőt vinni a világba. „Ti vagytok..” Mindnyájan személy szerint is arra hivattatunk, hogy életre keltsük az evangéliumot. Ha nem ez történik, elvész az üzenet ereje, mert nem ölt testet, és semmi egyébre nem jó, mint hogy lábbal tapossák.
„Ha pedig a só ízét veszti…. Nem jó azután semmire, csakhogy kidobják és széttapossák az emberek.” Mahatma Gandhi mondta egykoron: „Ha találkoztam volna egyetlen egy olyan kereszténnyel, aki az általa hirdetett tanoknak megfelelően él, magam is kereszténnyé lettem volna.” - Nem az a baj, ha kevesen vagyunk, hanem az, ha mi, akiknek „a föld sójának” kellene lennünk, nem vagyunk alkalmasak arra, hogy teljesítsük Jézus Krisztus missziói parancsát: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet.” (Máté: 28,19)
A világba pedig ízt kell vinnünk, mert pesszimista, kilátás nélküli. Elsősorban nem azt kellene néznünk, hogy mit kaphatunk Európától, hanem azt, hogy mit adhatunk ennek a jelentős tömegeiben elvilágiasodott, szubkultúrába süllyedt, lelkileg kiürült földrésznek. – Ti vagytok a föld sója. Soha nem tudhatod, kire, mikor, milyen hatással vagy, de abban igenis biztos lehetsz, hogy nagyon is számít az, amit csinálsz. G. B. Shaw írja: „Az élet mindenkit egyenlővé tesz, a halál kiemeli a jelest.” Valóban a befejezett élet, a búcsúzás kiemeli azt, aki só és világosság volt számunkra, akit akár oltárra is emelhetünk, tisztelhetünk. A kis jót nem is mindig vesszük észre: ha valaki felszedi a szemetet a kapunk előtt, ha úgy áll meg autóval, hogy én is odaférjek, ha előre enged a sorban. Ezek mind, mind ízek, egy élhetőbb világért, de sokszor ezeket nem is látjuk meg. A só az ételben láthatatlanná válik, nyomban felolvad. Csak maga az étel íze árulkodik arról, hogy az étel meg lett sózva. Jézus tanítványai, és a világ viszonyában ugyanígy fel kell oldódnunk. A világban kell élnünk, sokszor kívülről láthatatlanul. Nem az a cél, hogy mi keresztények mindenütt ott legyünk, mi alkossuk a többséget, hanem, hogy elvegyüljünk, feloldódjunk a világban. Nagy kérdés az arány kérdése. Nem az a cél, hogy az egész világ sóvá váljék. Milyen borzalmas is lenne, ha az egész étel sóvá változna! Az a cél, hogy elég só kerüljön az ételbe, és ne több. Persze, amikor demokráciát élünk meg, minden a többségi elven működik 50 % plusz egy fő, az már minden. Mi lett volna, ha például Pál apostol addig marad egy városban, amíg a többség kereszténnyé nem válik? Ő csak sót hintet, ahol már 10-15 keresztény volt, onnan tovább állt, hogy ebben a városban már hirdetetett az evangélium. Ha a többségi elvre várt volna, akkor még talán most is Efezusban csücsülne, és ezer év múlva is…. De Efezusban és a többi városban ott maradat a só: a presbiter, az episzkoposz, néhány hívő. Csupán akkor volt Pál elkeseredve, ha túl kevés volt a só: Filippiben, ahol előszörre csupán két asszonyt sikerült megtérítenie, férfit egyet sem. Ne dőljünk be a mai demokráciából várt többségi arányoknak: például egy házasságban soha nem a többségi elv működik, hisz két egyenlő fél van jelen, de ott lehet a só, az íz, a keresztény szeretet, mely megoldja a problémákat.
Higgyük el, akárhány is vagyunk szám szerint, Jézussal együtt az erőt, a többséget alkotjuk, mert mi vagyunk a világ íze, sója, lelkiismerete.
Ennek a világnak soha nem látott szüksége van a tiszta szeretet romolhatatlan ízére és világosságára. Ezért küld ma bennünket Jézus, hogy mi vigyük ezt az ízt és világosságot az önpusztító nihilben élő, és ezért mindent elutasító világba. A só és a fény titka, hogy nem kell belőle emberfeletti, hatalmas mennyiség ahhoz, hogy az íztelen és sötét valóságoknak reményt és békét adjon. Csak éppen egy kicsi, de az mindennap újra, és újra. De hála a só példázatának, mindenki, aki csak közvetetten is kapcsolatba került Krisztus tanításával, annak világos, hogy mi a feladata: az első és legfontosabb, hogy a só feloldódjon, hogy másokért legyen, másokért éljen. Ahogy Jézus egy másik példázatában az elvetett búzaszemről szólóban mondja: Ha a búzaszem nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sokszoros termést hoz.
Urunk, Istenünk: Jézus a föld sójának és a világ világosságának mondta az ő tanítványait. Újra és újra kérdezzük meg tehát magunktól: vajon tudunk-e ízt adni a világnak, vajon tudunk-e világítani a körülöttünk lévő sötétségben? Köszönjük, Istenünk, hogy Jézus Krisztusban példát adtál nekünk: ő az igazi világosság, ő a világ világossága. Kérünk, Istenünk, kegyelmed erejével legyünk képesek megízesíteni közösségeink életét. Legyünk képesek az igazság, a tisztaság, az emberiesség világosságát sugározni magunk körül. Köszönjük, hogy feladatot bízol ránk: add, hogy hűségesek lehessünk evangéliumi küldetésünkhöz! Ámen.
Áldozás utáni ima:
Uram, Jézusom! Add, hadd legyek a föld sója, a világ világossága! Akkor is ezt kérem, ha tűzön, vízen kell átmennem, hogy sóvá váljak. Ne engedd, hogy olyan legyek, mint a látványpékségek: a hamis ízesség kedvéért, vagyis a világ divatjáért lemondjak a valódi értékekről. A valóban ízes étel önmagáért beszél, a jó ízű víz itatja magát. De vajon mitől jóízű az emberi élet? Hiszem, hogy csak valami nagy-nagy szeretettől. Segíts Uram, hogy a föld sójaként éljem meg szeretetedet.
Hiszem, hogy csak akkor lesz elviselhető ez a világ, ha szolgáljuk egymást, ha lehajlunk egymás gyöngeségeihez, poros lábaihoz, ha lehajlunk a másik nyűgös gondjaihoz, bűneihez, emberi rútságához. Add, hogy keresztény magatartásom kisugározzék, átterjedjen minden körülöttem levő emberre.
Legyen meg bennem a keresztény ízesség, a belső öröm és a jóakarat, és ez kifelé is hitelesen látszódjék rajtam. Ezt kérem tőled a mai vasárnapon. Ámen.
Könyörgés Szent Balázs püspök közbenjárásáért:
Istenünk, aki Szent Balázs püspököt oltalmazó segítségül adtad népednek, kérünk, közbenjárására engedd, hogy földi életünkhöz egészséget és békét, örök életünkhöz pedig irgalmat nyerjünk Tőled!
Krisztus Urunk különféle adományokkal segíti Egyházát, hogy a természetfölötti hit megnövekedjék bennünk. Ajándékai áradását kérjük közös imával:
1. Adj, Urunk, új szenteket korunknak, akik közvetítik hozzánk irgalmas jóságodat.
2. Add meg, Urunk, a gyógyulás ajándékát a testi betegségben sínylődőknek.
3. Add, hogy a lélek egészségét is károsodás és törés nélkül őrizzük.
4. Add meg a hősiesség ajándékát, hogy a szent vértanúk nyomát követhessük.
5. Add, Urunk, hogy a szentek és vértanúk között kapjunk helyet az ítélet napján.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
