December 25: Urunk születése: Karácsony
December 26: Szent István első vértanú
December 27: Szent János apostol és evangélista
December 28: Aprószentek, vértanúk
December 29: Becket Szent Tamás püspök és vértanú
December 30: A Szent Család: Jézus, Mária és József
December 31: Szent I. Szilveszter pápa
„És az Ige testté lett, és közöttünk lakott.”
A Szentmise olvasmányai:
-
Iz 52,7-10 – „Az Úr felemelte szent karját minden nemzet láttára, és meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.”
-
Zsid 1,1-6 – „Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most, a végső napokban Fia által szólt hozzánk….”
-
Jn 1,1-18 – „Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágosítson minden embert.”
Elmélkedés:
Nagy Szent Leó pápa beszédeiből
(Sermo 1 in Nativitate Domini, 1-3: PL 54, 190-193)
Szeretteim! Ma született a mi Üdvözítőnk, örvendezzünk! Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük; annak az életnek a születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltja belénk.
Senki sincs ebből az örömből kizárva, egyformán mindannyiunknak megvan a közös okunk arra, hogy örvendezzünk. A mi Urunk ugyanis, mint a bűnnek és a halálnak a legyőzője jött közénk, hogy miként senkit sem talált köztünk bűntelennek, ugyanúgy mindnyájunkat megváltson. Vigadjon a szent, mert közeleg győzelmi pálmája. Örüljön a bűnös, mert megbocsátásra kap meghívást. Örvendezzék a pogány is, mert őt is az életre hívják!
Az Isten Fia ugyanis az idők teljességében, amelyet Isten bölcsességének kifürkészhetetlen mélysége rendelt el, felvette emberi természetünket, hogy kibékítsen minket annak Alkotójával, és legyőzze a halált hozó sátánt, azzal az emberi természettel, amely felett előbb a sátán győzedelmeskedett.
Urunk születésekor az angyalok ujjongva éneklik és hirdetik: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek! (Lk 2, 14). Mintegy előre látják, hogy felépül az új mennyei Jeruzsálem a világ minden nemzetéből. Ó, mily kimondhatatlan az Isten jóságos intézkedése, és mennyire kell, hogy örömet szerezzen ez minden földi embernek, amikor ennyire örülnek neki még a magasságbeli angyalok is.
Szeretteim! Adjunk hálát az Atyaistennek a Fiú által a Szentlélekben! Ő megkönyörült rajtunk nagy irgalmasságában, amellyel szeretett minket, és bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket (vö. Ef 2, 5), hogy őbenne új teremtmény legyünk, és új alkotás.
Vessük le tehát a régi embert cselekedeteivel együtt! Krisztus születésében részesedve mondjunk ellent a test kívánságainak!
Ismerd fel, ó keresztény, nagy méltóságodat! Az isteni természet részesévé lettél, vissza ne térj ismét a hozzád méltatlan régi romlottságba. Fontold meg, milyen Főnek és Testnek lettél tagja! Ne feledd el soha, hogy Isten a sötétség hatalmából ragadott ki, és áthelyezett téged az ő világosságába és országába.
A keresztség szentségében a Szentlélek temploma lettél, fönséges Lakódat el ne űzd gonosz cselekedetekkel magadtól, nehogy ismét a sátán szolgaságába kerülj: mivel Krisztus vére a te nagy váltságdíjad!
Ma talán az egyetlen ünnep, amely mutatja, hogy mit tud adni a liturgikus év a polgári évnek, ha a liturgia szelleme átjárja. Nem is lehet igazán katolikus ember, aki ma ne örülne az Egyházzal együtt. „Krisztus Jézus megszületett, örvendezzünk”.
Liturgikus szempontból az Ige megtestesülésének ideje két nagy ünnepet foglal magában: Karácsonyt és Vízkeresztet. Ez a liturgikus idő a következő érzelmeket akarja felkelteni bennünk: 1. Az emberiség határtalan örömét megváltásának hajnalán. 2. Mélységes imádást, mert a betlehemi gyermek Isten. 3. És a gyermek Jézus anyja iránt tisztelő csodálatot. Az egész liturgián az ünnepen érzett öröm hangulata vonul végig.
A karácsonyi liturgiának sajátossága a három mise. Ennek keletkezését Jeruzsálemre lehet visszavezetni. Az ottani őskeresztény hitközség éjjel is tartott egy istentiszteletet a betlehemi barlangban, ahol az Ige testté lett. Hazafelé menet, hajnalban is egyet a város szélén levő feltámadás templomában. Végül magán a napon a jeruzsálemi főtemplomban is volt ünnepélyes istentisztelet. Ezt vették példaképül Rómában is Karácsony megünneplésére. Éjfélkor a nagyobb Mária-templomban gyűltek össze, mert itt őrzik ma is a jászol néhány darabkáját. A második mise hajnalban a görög udvari templomban, Szent Anasztázia templomában volt, mert anastasis: feltámadás. Végül a harmadik misét a főtemplom, a Szent Péter bazilikában mondták.
Mikor ezt a történelmi fejlődést elfelejtették, akkor jelképesen kezdték magyarázni ezt a három misét, hogy ez jelentené Krisztus Urunk hármas születését. Az éjféli mise jelképezné Krisztus test szerinti születését Betlehemben szegénységben és gyöngeségben. A hajnali jelentené a lelki születését az emberi lélekben a kegyelem megvilágosítása által. Végül az ünnepi mise Krisztus örök születését ünnepelné az Atyától, hatalomban és ragyogásban. Maguk a liturgikus szövegek nem tudnak erről a jelképes magyarázatról. A három misét ezzel szemben teljesen átszövi a fény, a világosság szimbolizmusa, mert az „igazi Nap”, az Úr Jézus születésnapját ünnepli.
Karácsonyhoz hasonlóan máskor is gondoljunk háromszor annyit Istenre, feledkezzünk meg önző énünkről, törődjünk mások boldogságával, és akkor mindig karácsonyi hangulat lesz lelkünkben.
Forrás: katolikus-honlap.hu
Ily szegényen, mint én
Ismeretlen szerző
Isten küldte földre, égi szeretet
Menny és föld ura az, ki ma született,
Menny és föld urának istálló jutott,
S ő az egész földnek megváltást hozott.
Bölcs király ha lennék, hoznék aranyat,
Bárányt, hogyha pásztor, Jézusom fogadd.
Ily szegényen, mint én, mit adjak Neked?
Vedd el ajándékul szívem s lelkemet!
Szegény vagyok látod,
Mit adjak Neked?
Vedd el szent Megváltóm
Szívem s lelkemet!
Minden kedves Útravaló olvasónak kegyelemteljes, boldog karácsonyi ünnepet kívánok!
December 31-én a szentmisék rendje:
16.00: Taliándörögd
17.00:Vigántpetend
18.00: Monostorapáti
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
