Útravaló a következő hétre
A nyolc boldogság
November 1. – Mindenszentek ünnepe (Vasárnapi miserend az 5 faluban!)
A Szentmise olvasmányai:
-
Jel 7,2-4, 9-14 – János látomásában megszámlálhatatlan sereget látott, akik ’ruhájukat’ fehérre mosták a Bárány vérében.
-
1 Jn 3,1-3 – János arról ír a testvéreknek, hogy mindenki, aki Krisztusban reménykedik, szentté lesz, ahogyan Krisztus szent maga is.
-
Mt 5,1-12a – Jézus a hegyen a köréje gyűlt tömegnek arról tanít, hogyan juthatunk el a boldogságra.
Ö r ö m h í r
Az evangélium mai részében Jézus az igazi boldogság elérésének feltételeit, alapelveit tárja hallgatósága elé. Minden ember végső célja a boldogság. Mindenki erre törekszik, erre vágyik. Ehhez kapunk útmutatást Krisztustól, hiszen Isten boldogságra teremtette az embert. Nem lehet cél az anyagi javak halmozása, a hatalom. Ezek legfeljebb csak eszközök lehetnek.
Az igazi cél a boldogság. Az elhatározás pedig, hogy elinduljunk a boldogságra irányuló életmódon, egyedül csak tőlünk függ. Isten szemével nézve, aki a boldogságot választja már az örök üdvösség felé vezető útra lépett rá. Az istenivel való összeköttetés valósága mindenkinek megadatik, kérdés: akarunk-e a Jézus által felsorolt erények mezejére lépni.
Mindenszentek ünnepe: Keleten már 380-ban ünnepelték az összes vértanú napját. Nyugaton IV. Bonifác pápa 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel május 13-án, azt a Rómában található Pantheont, amely eredetileg az összes pogány isten tiszteletére épült.
III. Gergely pápa (731-741) tette ezt a napot a "Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává. Végül IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet. Mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük ezen a napon, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk (lsd. Jel 7,2-14!) miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül, mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mária személyében tiszteljük a Mindenszentek királynéját. Imádkozzunk a Mindenszentek Litániájában hozzá és mindazokhoz, akik a mennyei dicsőségbe jutottak, hogy legyenek közbenjáróink.
November 2. – Halottak napja
A Szentmise olvasmányai:
I. Szentmise (Taliándörögd 16:00)
1.- 2Mak 12,43-46.: „Szent és üdvös dolog tehát imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől.”
2.- Jn 5,24-29.: „Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életbe.”
II. Szentmise (Vigántpetend 17:00)
1.- Siral 3,17-26.: „az Úr irgalma nem fogyatkozott meg, jósága és kegyelme kimeríthetetlen”
2.- Lk 12,35-40.: „Legyetek ti is készen, mert amelyik órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.”
III. Szentmise (Monostorapáti 18:00)
1.- Dán 12,1-3.: „Azon a napon megszabadul népedből mindenki, aki be van írva az élet könyvébe.”
2. Jn 14,1-6.: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam.”
Halottak napja: A X. században a cluny bencés szerzetesek jeleskedtek az összes megholtról való megemlékezésekben. Odilo apát rendelkezése alapján november 2-án valamennyi cluny monostorban minden elhunyt hívőért imádkoztak. Ennek ellenére egészen 1915-ig kellet várni ahhoz, hogy XV. Benedek pápa engedélyt adjon arra, hogy ezen a napon minden pap három szentmisét végezhessen az elhunytakért. Az egyiket a saját szándékára, a másodikat az összes megholtakért, a harmadikat a Szentatya szándékára. Ezen a napon gyújtsunk gyertyát mindazokért, akik nem lehetnek már közöttünk.
Emlékezés
Az évnek ebben a szakában elhunyt szeretteinkre, hozzátartozóinkra, barátainkra emlékezünk. Gyertyát gyújtunk, virágot, koszorút helyezünk el sírjukon, miseszándékot kérünk értük. Tesszük ezt abban a hitben és reményben, hogy tudjuk a halál nem végállomás, nem a teljes megsemmisülés, hanem hazatalálás. Hazatalálás a halálból feltámadt Krisztushoz. Ez életünk végső célja. Ezért imádkozzunk bizalommal az elhunytakért, akiket Krisztus irgalma örök üdvösségre vezet. Legyen a gyertya világossága szeretetünk kifejeződése, legyen lelkünkben békesség, s valódi emlékezés.
November 5.: Szent Imre herceg
1007-ben született Székesfehérváron Szent István és Boldog Gizella egyetlen gyermekeként. Nevelője Szent Gellért, akinek köszönhetően az ifjú igen korán az életszentség útjára lépett, az imádság és a lemondás szentje lett. 1031. szeptember 2-án egy szerencsétlen baleset következtében halt meg. 1083. november 5-én Szent László király uralkodása idején, az ő közbenjárására avatták szentté. Ő a magyar ifjúság védőszentje.
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes Kapolcs
