„Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.”
December 27.: Szent Család vasárnapja
A Szentmise olvasmányai:
-
Sir 3,3-7. 14-17a – Sirák fia a szülők iránti tiszteletre, szeretetre, gondoskodásra szólít fel. Mert aki féli az Urat, tiszteli szüleit.
-
Kol 3,12-21 – Szent Pál irgalmasságra, jóságra, szelídségre és türelemre buzdít. Megbocsátást, és legfőképp szeretetet hirdet, mert ez a tökéletesség köteléke a családban.
-
Lk 2,41-52 – Jézus gyermekségének történetéből olvashatunk egy jelenetet, amikor szülei Jézust a tanítók között találták meg.
Ö r ö m h í r
A zsidóknál a tizenkettedik életév a gyermek- és ifjúkor közötti átmenet volt. 12 éves korukig az apától, a családban tanulták a Törvényt és a prófétákat. Majd vizsgát tettek, s ezután a „törvény fiai (Bar Mitsva = kötelesség fiai) lettek. A „vizsga” a törvénytekercs egy részének felolvasása volt a zsinagógában. Ezután a fiút „felnőttnek” tekintették, s megengedték neki, hogy teljesítse vallási kötelezettségeit. Mária és József ezért vitték ekkor Jézust Jeruzsálembe, a húsvéti ünnepre. Jézus életében először lépett be a Templomba. Tanúja volt a húsvéti istentisztelet szertartásainak, látta a papokat, és az írások értelmét is egyre világosabban értelmezte. Küldetésének rejtélye feltárult előtte. Amikor az ünnepek után a család hazaindult, a nagy kavarodásban csak egy nap után vették észre, hogy Jézus nincs közöttük. Visszamentek Jeruzsálembe és a templomban leltek rá Jézusra, „aki a tanítók között ült, hallgatta és kérdezgette őket.” Jézus szeretett ott lenni, ahol Istenről tanulhat. S bár ekkor még engedelmesen hazament szüleivel, már biztosan tudta, hogy neki Atyja dolgaiban kell lennie. Minden gyermek gyarapodik bölcsességben, korban, kedvességben Isten s ember előtt, mint Jézus. De vegyünk róla, róluk, a szent családról példát, és állhatatosan tanulmányozzuk az Írásokat, családban, gyermekeinkkel együtt.
A Szent Család: Jézus, Mária és József
„...Isten titokzatos terve szerint ugyanis Isten fia sok esztendőn át e családban élte rejtett életét. Ezért ez a család az összes keresztény család példája és ősmintája. Ez a család — amely a földkerekségen egyetlen — miután megtapasztalta az üldözöttséget és a száműzetést, szegény, névtelen és hallgatag életét Palesztina egy kicsinyke városában, Názáretben élte: Istent azonban utolérhetetlen módon tisztelte. Lehetetlen tehát, hogy az összes keresztény családot, sőt a földkerekség összes családját ne segítse abban, hogy mindennapos kötelességeiket teljesítsék, elviseljék az élet nehézségeit, nagylelkűen segítsenek mások nyomorúságán, s hogy Isten rájuk vonatkozó tervét örömmel valósítsák meg. Szent József, az „igaz férfi”, a fáradhatatlan munkás és a rábízott kincsek feddhetetlen őre segítse, oltalmazza és világosítsa meg mindig a családokat. Szűz Mária, az Egyház Édesanyja, legyen a „családi egyház” Anyja is, és anyai oltalma alatt minden keresztény család legyen valóban „kicsi Egyház”, amelyben fölragyog és megelevenedik Krisztus Egyházának misztériuma. Õ, az Úr szolgáló leánya, legyen az Isten akaratát alázatosan és készségesen teljesítő lélek példaképe. Õ, a kereszt alatt álló fájdalmas anya, legyen velünk, hogy csillapítsa a fájdalmakat, és törölje le mindazok könnyeit, akiket családjuk nehézségei gyötörnek.”
- II. János Pál pápa -
December 28. – Aprószentek
Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát. November körül lehetett, amikor a Bölcsek Jeruzsálembe érkeztek és a király udvarában keresték a zsidók újszülött királyát. Heródes összehívatta a főpapokat és megtudta tőlük, hogy a Messiás eljövetelét Betlehembe jövendölte meg Mikeás próféta. Mindezeket megtudva hívatta a Bölcseket és tovább küldte őket Betlehembe, hogy szerezzenek neki híreket az újszülöttről. A Bölcsek azonban miután megtalálták a szent családot és hódolatukat tették a Gyermek előtt, álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Jeruzsálembe. A Bölcsek távozása után Józsefnek is megjelent álmában egy angyal, aki isteni figyelmeztetést hozott, hogy meneküljenek Egyiptomba, mert Heródes keresi a gyermeket és meg akarja ölni. Heródes miután rájött, hogy a Bölcsek becsapták, haragra lobbant és valóban minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig Betlehemben és annak környékén. Hogy hányan lehettek a megölt kisdedek, senki sem tudja biztosan. A helyi hagyomány szerint az Aprószentek sírja a bazilika alatt van, amit Nagy Konstantin építtetett Jézus születésének barlangja fölé. Az Egyház vértanúként tiszteli ezeket az apró szenteket, akik vérük hullásával tettek tanúságot Krisztusról. Istenünk, a te Szent Fiad eljövetelét az Aprószentek nem szavukkal, hanem halálukkal hirdették; kérünk, segíts minket, hogy a hitet, amit nyelvünkkel vallunk, a tetteink is hirdessék!
December 29. – Becket Szent Tamás püspök és vértanú
1118 táján született Londonban, egy kereskedő fiaként. Tanult az ágostonos kanonokoknál, majd Bolognában egyházjogot hallgatott. 1155-ben II. Henrik lordkancellárja és bizalmasa lett. Az ő jóvoltából 1162-ben Canterbury érseke. Ezután az Egyház előjogait és privilégiumait helyezte előtérbe. 1164-ben az egyházi és világi törvénykezés érvényességi határai miatt a király és az érsek összeütközésbe kerültek. Még ugyanebben az évben a király környezetéből négy nemes Canterbury katedrálisában megölte. A király 1174-ben bűnbánóan járult sírjához, gyilkosai keresztes háborúban vezekeltek. III. Sándor pápa avatta szentté 1173-ban.
December 31. – Szent I. Szilveszter pápa
Róma 33. püspöke, akinek uralkodása már nem az üldözések korára esett. Nevéhez fűződik a Lateráni Bazilika építése, felszentelése, és a Szent Péter bazilika építésének kezdete.335. december 31-én halt meg.
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
