„Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt..”
November 8.: Évközi 32. Vasárnap
A Szentmise olvasmányai:
-
1 Kir 17,10-16 – A careftai özvegy hisz Illés prófétának, utolsó marék lisztjéből lepényt készít neki, s szakajtója többé nem ürült ki az Úr ígérete szerint.
-
Zsid 9,24-28 – Ahogy az ember egyszer hal meg, úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokaknak bűnét elvegye.
-
Mk 12,38-44 – Az, aki még a kevésből is ad, az többet ad, mint az, aki a sokból, a feleslegből ad.
Ö r ö m h í r
Az evangélium mai része arról az özvegyasszonyról szól, aki a templom perselyébe ugyan ’csak’ két fillért dobott bele, de ez volt minden vagyona, így hát mindenét odaadta, amije csak volt. Az özvegyek a Bibliában a szegénység és kiszolgáltatottság jelképei. S ez az asszony, abban a hitben ajánlja fel utolsó fillérjeit, hogy Isten gondviselése nem hagyja magára. Ettől válik példaképpé cselekedete. Vajon mi képesek vagyunk-e vállalni a kiszolgáltatottságot? Rá merjük-e bízni magunkat Istenre? Vagy csak az írástudókhoz hasonlítunk, akik kényelmüket nem feladva, a fölöslegüket ajánlották csak fel? Merünk-e ráhagyatkozni Isten gondviselésére? Merünk-e odaadni mindent? Egész életünk, valónk, lelkünk, időnk tőle kapott ajándék, merünk-e lemondani róla abban az értelemben, hogy Isten nem azt nézi mennyit adunk, hanem, hogy milyet? Vállaljuk-e az áldozatot Jézusért? Kitűnő példa arra, hogy ne ítéljünk a látszat alapján. Ne azt nézzük, hogy ki mennyit tett a perselybe az egyházért, hányszor járt templomba, mennyire gyakorolta a vallását vagy sem. Istené az ítélet. Ne skatulyázzunk be senkit sem. Legyünk nyitottak Isten kegyelmének meglepetéseire.
November 9. – A Lateráni bazilika felszentelése
324-ben, I. Szilveszter pápa szentelte fel a Legszentebb Üdvözítő címére, azt a Nagy Konstantin császár idejében épült bazilikát, mely a mai napig a pápák székesegyháza.
November 11. – Tours-i Szent Márton püspök
Márton (Martinus) neve annyit jelent, mint aki ’Marsot, azaz háborút visel (Mertem tenens) a vétkek és a bűnök ellen. Vagy ’egy a mártírok közül’ (nartyrum unus).
316-ban Pannoniában, Sabaria városában (ma Szombathely) született, de Itáliában, Paviaban nevelkedett. Atyjával, aki tribunus volt a római hadseregben, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok uralkodása alatt. 12 éves korában szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve remeteségben élt volna, de amikor a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai is harcoljanak az atyák helyett, Mártont újra hadba rendelték. Egyik télen, amikor kilépett Amiens (Francia o.) kapuján, egy mezítelen koldusba botlott. Kardjával egyetlen köpenyét kettévágta és annak egyik felét a koldusnak adta, a maradékot pedig magára terítette. A következő éjszakán meglátta Krisztust, aki köpenyének azt a darabját viselte, amelyet ő a koldusnak adott. 18 éves korában megkeresztelkedett, és elhagyta a katonaságot. Számos csoda kísérte életútját, végül megválasztották Tours Püspökének. Ehhez kötődik a legenda, mely szerint Márton vonakodott a püspöki feladatot elvállalni, ezért elbújt a libák óljában. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, hogy ott van. Így mégis püspök lett Mártonból. Megérdemelte e szolgálatot, mert Mártonban nagy volt az alázat, a méltóság, az igazságérzet, a türelem.
Állhatatos volt az imádkozásban, szigorú volt magával szemben, ugyanakkor megértő volt a bűnösök iránt, gyengéd a szegények iránt.
Hatalma volt az ördögűzésben, a reménykedőket meggyógyította. 397. november 8-án hunyt el egy lelkipásztori úton. Ő volt az első szent, akit életszentségéért avattak szentté és nem vértanúságáért.
Jövőre, 2016-ban ünnepeljük Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. Ezért, valamint Pannonhalma alapításának 1020. évfordulója alkalmából, a 2016. évet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Márton emlékévvé nyilvánította.
(Pannonhalma monostorát Géza fejedelem a Tours-i Szent Márton tiszteletére emeltette.)
A programsorozat eseményeire érdemes lesz odafigyelni, mert ott Szent Márton lelkiségével találkozhatunk majd akár személyesen is.
November 13. - Magyar szentek és boldogok
Azoknak a magyar szenteknek és boldogoknak ünnepét tartjuk ezen a napon, akiknek liturgikus ünnepét külön nem tartjuk meg, de emlékezetüket szívünkben őrizzük.
BIBLIA KÖR
„Mert Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, épülete vagytok.”
November 13-án Pénteken 1700 -kor
Helyszín: Kapolcs, Könyvtár
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes Kapolcs
