„Áldott a király, aki jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!”
Március 20: Virágvasárnap
A Szentmise olvasmányai:
-
Iz 50,4-7 – Izajás próféta jövendölése a Megváltóról.
-
Fil 2,6-11 – Jézus megalázta önmagát, engedelmes lett a kereszthalálig, ezért Isten felmagasztalta őt.
-
Lk 19,28-40 – Jézus bevonulása Jeruzsálembe
-
Lk 22,14-23,56 – Jézus kínszenvedésének története Szent Lukács evangélista szerint.
Virágvasárnap:
Dominica palmarum – Pálmaágak vasárnapja
A Húsvétot megelőző negyven napos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások. A hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.
A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.
A liturgia sajátosságai a barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet, valamint az Evangélium lehetőleg énekes előadása.
A nagyhét köznapjain, hétfőn, kedden és szerdán az olvasmányok a Messiásról szóló úgynevezett Ebed Jahve énekek Izajás prófétától. A húsvét előtti eseményeket – az utolsó vacsora előkészítését és Júdás árulását – e három nap evangéliuma beszéli el.
A Húsvéti Szent Három Nap
Nagycsütörtök:
Ezen a napon délelőtt a püspöki székesegyházakban megtartják az úgynevezett krizmaszentelési, azaz olajszentelési misét. Az egész egyházmegye papsága ekkor együtt misézik a főpásztorával, megújítja a papszenteléskor tett ígéretét, valamint a főpásztor megáldja a későbbiekben használt olajakat.
Esti mise az Utolsó Vacsora emlékére: Az esti szentmisében a Dicsőség elhangzása után elnémulnak a harangok, és az orgona, egészen a húsvéti vigíliáig.(A harangok Rómába mennek – hogy ott ők is elvégezzék a szentgyónást; hogy ott ők is gyászolják Jézust; mert Róma az egész világ szíve, ahonnan mindenhová elhallatszik hangjuk). Ezen a napon az Oltáriszentség alapítására emlékezik az Egyház. Ugyanakkor felidézi Jézus szolgáló szeretetét is, amellyel megmosta tanítványainak lábát. A Szentmise végén az Oltáriszentséget átviszi a pap az őrzési helyére, majd a liturgia befejezéseként az oltárfosztás következik. Az esti-éjszakai órákban pedig együtt virraszthatunk az Olajfák hegyén értünk vérrel verejtékezett Krisztussal.
Nagypéntek:
Urunk szenvedésének ünnepe
Délután három órakor a legtöbb helyen keresztutat járnak a hívek, emlékezvén az Úr Jézus szenvedésére.
Szigorú böjti nap!
Az egyház ősrégi hagyomány alapján ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot, nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket. Úgynevezett csonka misét tart, mert nincs konszekráció, azaz a kenyér és a bor átváltoztatása. Az oltár teljesen dísztelen, nincs rajta sem kereszt, sem gyertyatartók, sem terítő.
Ezen a napon a szertartásnak három része van: 1.Igeliturgia, melyben felhangzik a Passió, Szent János evangélista szerint; 2. Hódolat a szent kereszt előtt; 3. Szentáldozás
Nagyszombat:
Jézus sírban pihenésének ideje. Üdvtörténetileg e naphoz kötődik Jézus pokolra szállása. Az evangéliumok szerint Jézus halálának évében az ószövetségi húsvét szombatra esett. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre és temették el, a tanítványok pedig a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték. Jézus föltámadásának ideje vasárnap hajnal
(a ’Nap’ kelte). A liturgiában az Egyház ősi hagyománya a történelmi eseményekre emlékezve a nagyszombatot böjtben és gyászban tölti, ez a nap szintén szentmise nélküli nap, szokás a csöndes virrasztás a szent sírnál illetve a lelki felkészülés a föltámadásra.
Húsvét Vigíliája – Vigilia paschalis
A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja szorgalmazza, hogy a húsvéti vigília nagyszombat este, sötétedés után, vagy húsvétvasárnap hajnalban kezdődjön. Ezen az éjszakán az Egyház imádkozva várja az Úr feltámadását és megünnepli azt a keresztség, a bérmálás és az eucharisztia szentségeiben.
A vigíliának négy része van: 1. Tűzszentelés és a húsvéti gyertya megáldása – Lucenarium=Fényünnep – ’a Tűz liturgiája’;
2. Igeliturgia a keresztségre felkészítő olvasmányokkal – ’a Szó liturgiája’; Amikor az utolsó olvasmányt is elolvassák a hozzá tartozó válasszal és könyörgéssel együtt, meggyújtják az oltárgyertyákat és megszólal a Dicsőség, közben zúgnak a harangok (helyi szokás szerint), majd az ünnepélyes Alleluja következik.
3. A keresztségi fogadalom megújítása – ’a Víz liturgiája’; 4. Az Eucharisztia liturgiája – ’a kenyér és a bor liturgiája’, melyet a Feltámadási körmenet követhet. A szentmisét áldás és ünnepélyes kettős alleluja zár be. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött.
„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mivel irgalma örökké megmarad.”
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Adoremus, Direktórium
A Szentmisék rendje:
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét Vigíliája:
1600 : Taliándörögd
1700 : Vigántpetend
1800 : Monostorapáti (Nagypéntek 18:30)
Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes
